(1) Egyfokozatú szalagos szárító: A szárítandó anyag egyenletesen oszlik el a szállítószalagon az adagolóvégtől az adagolóeszközön keresztül. A szállítószalag általában perforált rozsdamentes acéllemezből készül, motor hajtja a sebességváltón keresztül, és sebessége állítható. A szárítószekrény általában több egységre van osztva a működési paraméterek önálló szabályozása és a működés optimalizálása érdekében. A szárítószakaszok között van egy szigetelő szakasz, ahol nincs szárítóközeg keringése.
(2) Többfokozatú szalagos szárító: A többfokozatú szalagos szárító alapvetően több egyfokozatú szalagos szárítóból áll, és működési elve megegyezik az egyfokozatú szalagszárítókéval.
(3) Többrétegű szalagszárító: A többrétegű szalagszárítót gyakran használják olyan esetekben, amikor a szárítási sebesség viszonylag alacsony, a szárítási idő hosszú, és a folyamat működési feltételei állandóak a teljes szárítási folyamat során. A rétegek között válaszfalat helyeznek el a szárítóközeg irányított áramlásának megszervezése és az anyag egyenletes kiszáradása érdekében. A többrétegű szalagos szárító kis területet foglal el és egyszerű felépítésű. Széles körben használják szemes anyagok szárítására. Az üzem közbeni többszöri be- és kirakodás miatt azonban nem alkalmas olyan anyagok szárítására, amelyek könnyen rátapadnak a szállítószalagra, és nem szabad eltörni.
(4) Ütőszalagos szárító: Az ütőszalagos szárító szövetek, dohánylevelek, szubsztrátumok és egyéb pehelyszerű anyagok felületi bevonatainak szárítására alkalmas. Az ütközőszalagos gép általában két szállítószalagból áll. Az ütközőszalagos gép egységrészekre osztható a független vezérlés érdekében. A szárítóközeg párásítása után egy részét kiürítik, a másik részét pedig visszavezetik, hogy friss szárítóközeggel keverjék össze, majd újrahasznosítsák.