Egyetlen csavart általában három részre osztanak az effektív hosszúság szempontjából. A három szakasz effektív hosszát a csavar átmérője, menetemelkedése és mélysége határozza meg, amelyeket általában mindegyiknek egyharmadával osztanak el.
Az anyagnyílás utolsó menetét szállítószakasznak nevezzük: itt nem plasztikázni, hanem előmelegíteni és tömöríteni kell az anyagot. Régebben a régi extrudálási elmélet azt hitte, hogy itt az anyag laza, később pedig bebizonyította, hogy az itt található anyag valójában az. A tömör dugó azt jelenti, hogy az anyag itt olyan szilárd, mint egy dugó, miután összenyomták, tehát mindaddig, amíg a szállítási feladat befejeződött, ez a funkciója.
A második szakaszt tömörítési szakasznak nevezzük. Ekkor a csavarhorony térfogata fokozatosan csökken, és a hőmérsékletnek el kell érnie az anyag lágyulási fokát. Az itt előállított tömörítés a hármas szállítószakaszból származik, itt pedig egybe van tömörítve. Ezt a csavar nyomási arányának nevezzük --- 3:1. Néhány gép is változott, a lágyított anyag a harmadik szakaszba lép.
A harmadik rész az adagoló rész, ahol az anyag fenntartja a lágyító hőmérsékletet, de az olvadékanyagot pontosan és mennyiségileg adagolószivattyúként szállítják a gépfej táplálására. Ekkor a hőmérséklet nem lehet alacsonyabb, mint a lágyítási hőmérséklet, általában valamivel magasabb.