1. Keresztáramú szárító
A keresztáramú szárító az első hazánkban bevezetett, többnyire hengeres vagy négyzetes tornyos szitaszerkezetű modell, és még mindig számos hazai gyártó gyártja.
Ennek a gépnek az előnyei: egyszerű gyártási folyamat, kényelmes telepítés, alacsony költség és magas termelékenység. Hátránya: a gabonaszárítás rossz egyenletessége, nagy egységnyi hőfelhasználás, egy gépben korlátozottan szárítható sokféle gabona, egyes szemek szárítás utáni minőségi követelményei nehezen teljesíthetők, valamint a belső és külső szitalyukak gyakori tisztítása. Egy kis cirkulációs szárítóval azonban elkerülhetők a fent említett hiányosságok.
2. Vegyes áramlású szárító
A vegyes áramlású szárítók többnyire toronyszerkezetek, amelyek három- vagy ötszög alakú, lépcsőzetes (villás) dobozokból állnak. Ennek a modellnek több hazai gyártója van, mint a keresztáramú. A keresztáramhoz képest előnyei: (1) A meleg levegő ellátása egyenletes, a szemek szárítás utáni nedvességtartalma egyenletesebb; (2) Az egységnyi hőfogyasztás 5-15%-kal alacsonyabb; 3) Az azonos feltételek mellett szükséges ventilátorteljesítmény kicsi, és a szárítóközeg egységfogyasztása is kicsi; (4) A szárított gabonák széles fajtái vannak, amelyek száríthatják a szemeket és a magvakat; (5) Könnyen tisztítható és nem könnyű keverni.
A hátrányok a következők: (1) A szerkezet összetett, és a gyártási költség valamivel magasabb azonos termelékenység mellett; (2) A szárító négy sarkánál a szemek kis részének kiválása lassú.
3. Alsó szárító
A downstream szárítók többnyire toronyszerkezetek, amelyek tölcsér típusú légbeömlőket és szögletes dobozos elszívó csatornákat kombinálnak. Ez eltér a vegyes áramlású szárítóktól, amelyek egy fő légcsatornát használnak a meleg levegő ellátására, ehelyett több (fokozatú) egységből állnak. A meleglevegő-cső különböző vagy részben ugyanazt a meleg levegőt szállítja.
A hazai gyártók száma kevesebb, mint a vegyes áramlású szárítógyártóké. Előnyei: (1) A forró levegő hőmérséklete magas, és az első szintű magas hőmérsékletű szakasz hőmérséklete elérheti a 150-250 fokot; (2) Az egység hőfogyasztása alacsony, ami garantálja a szárított gabona minőségét; (3) A három szint alatti és afölötti szárítók előnye, hogy csökkentik a nagy víztartalmat, és nagyobb termelékenységet érhetnek el; (4) A folyamatos szárítás során nagy csapadékmennyiség, általában 10-15 %; (5) A legalkalmasabb élelmiszernövények és magas nedvességtartalmú magvak szárítására.
A hátrányok a következők: (1) A szerkezet viszonylag bonyolult, és a gyártási költség megközelíti vagy valamivel magasabb, mint a vegyes áramlású szárítóé; (2) A szemcseréteg vastagsága nagy, a szükséges nagynyomású ventilátor teljesítménye nagy, és az ár magas.
4. Szárítógépek előre és ellenáramú, vegyes ellenáramú és előre vegyes áramlásra
A tiszta ellenáramú szárítókat ritkán gyártják és használják. Legtöbbjük más légáramú szárítókkal együtt használatos, vagyis az egyenáramú vagy vegyes áramlású szárítók hűtőszekciójában egyenáramú és vegyes ellenáramú szárítók kialakítására. Az ellenáramú hűtés előnye, hogy a természetes hideg szél teljes mértékben érintkezhet a szemekkel, ami növelheti a hűtési sebességet és megfelelően csökkentheti a hűtőszakasz magasságát. Az előremenő és ellenáramú, vegyes ellenáramú és előremenő vegyes áramlású szárítók előnyeiket kihasználva magas hőmérsékletű és gyors szárítást, javítják a szárítási kapacitást anélkül, hogy növelnék az egységnyi hőfelhasználást, és egyenletes szemminőséget és nedvességtartalmat biztosítanak.